Zajvédelmi információk

 

Legfontosabb zajvédelmi jogszabályok
A környezeti zaj szabályozása:
284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet  A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól
93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet  A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról.
27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelete  A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról
A munkahelyi zaj szabályozása:
66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet   A munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről.
 
Hasznos információk:
 
Zajvédelmi szakértő megválasztása
 
 
 
Mi is a zaj?
  Zajnak a levegő részecskék rezgése útján fülünkhöz érkező nem kívánatos energiát nevezzük.  A zajforrás, pl. egy rezgő gépburkolat, mozgásba hozza a vele érintkező levegő részecskéket. Ezek a részecskék a mozgási energiát a mellette levő részecskéknek továbbítják, úgy, mint amikor az egymás mellett álló biliárdgolyók közül meglökjük a szélsőt. Ez az energia nyomásingadozásként terjed a térben, és a forrástól távolodva egyre nagyobb gömbfelületen oszlik el, míg a fülünkhöz nem ér. Minél távolabb vagyunk a zajforrástól annál nagyobb gömbfelületen oszlik el ugyanaz az energia, így egyre kisebb lesz a zaj - hasonlóan, mint amikor felfújjuk a luftballont; minél nagyobb, annál halványabb lesz, hiszen ugyanaz a színagyag nagyobb felületen oszlik el. Ha a hang számunkra jelentőséggel bír, beszédnek, zenének, hangjelzésnek stb. hívjuk, egyébként zajról beszélünk. 
 
 
A zaj elleni védelem:  
  A szabályozás a zajt két nagy kategóriába sorolja. Az egyik a munkahelyi zaj, a másik az munkahelyen kívüli területeken hallható zaj. 
A munkahelyi zaj szabályozásának lényege, hogy a dolgozók ne szenvedjenek maradandó halláskárosodást, illetve annak elérése, hogy a magas zajszint ne veszélyeztesse az igényesebb munkák elvégzését.  (66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet)
A munkahelyen kívüli zaj szabályozásának lényege a zavaróhatás korlátozása. Mivel a zaj szubjektív élmény, zavaró hatása egyéntől, és annak pillanatnyi fizikai, lelki állapotától is függ, ezért a jogszabályok, tapasztalatok alapján megállapított, nemzetközileg bevált határértékekkel korlátozzák a zajterhelést. A határértékek megállapításánál fontos elv, a meglevő állapot romlásának megakadályozása, illetve a jellemző emberi tevékenységek figyelembevétele. Pl. egy falusias lakókörnyezetben alacsonyabb határértékeket kell betartani, mint egy sűrűn beépített nagyvárosias környezetben, ahol már amúgy is nagyobb zaj van, vagy pl. a  nappal határérték enyhébb,  mint az éjszakai, amikor többnyire  alszunk, és nagyobb igényünk  van a csendre stb. (27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelete)
A szabályozás a zajforrásokat különböző csoportokba sorolja: (1) üzemi és szórakoztató ipari létesítmények, (2) közlekedési létesítmények, és (3) építkezési zaj.
 

 

A környezeti zaj szabályozása:

  Az országos jogszabályok és a helyi rendeletek területi határértékeket, a környezetvédelmi hatóságok a zajkibocsátók részére egyedi zajkibocsátási határértéket állapítanak meg. (93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet)  Az egyedi zajkibocsátási határértéket úgy állapítják meg, hogy a területi határértékek minden esetben teljesüljenek. Azaz ahol több zajos üzem is van, ott mindegyiknek szigorúbb kibocsátási határértéket írnak elő, hogy az eredő zaj se haladja meg a területre vonatkozó terhelési határértéket. A zajvédelmi határértékeknek többnyire a védendő helyiségek homlokzata előtt, a szabadban kell teljesülni. A kibocsátási határérték túllépése esetén a hatóság zajvédelmi bírságot szabhat ki, korlátozhatja, vagy felfüggesztheti a létesítmény tevékenységét.  (284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet)

 

Zajmérés:

Az hogy egy létesítmény (üzem, szórakozóhely, közlekedési létesítmény stb.) teljesíti –e  a rá vonatkozó zajvédelmi előírásokat méréssel állapítható meg. Hivatalos zajmérést, arra jogosult szakember végezhet, a jogszabályokban előírt pontossági osztályú, érvényes hitelesítési bizonylattal rendelkező műszerrel. Munkahelyi zajmérést akkreditált szervezet, vagy az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal engedélyével rendelkező szakértő, Környezeti zajmérést a környezetvédelmi főfelügyelőség engedélyével rendelkező szakértő végezhet.

 

Zajvédelmi szakértő megbízása:

  Szakértői engedéllyel rendelkező személyt, illetve szervezetet kötelező megbízni a külön jogszabályban előírtakon túl:

  • egységes környezethasználati engedély iránti kérelem zaj védelemi munkarészének kidolgozásához,
  • környezeti hatástanulmány zajvédelmi munkarészének elkészítéséhez
  • zaj és rezgés elleni védelemről szóló intézkedési terv készítéséhez,
  • megfelelő passzív akusztikai védelem tervezéséhez

         

Zajvédelemi intézkedési terv:   

  Ha a környezetvédelmi hatóság azt állapítja meg, hogy a szabadidős, vagy üzemi zajforrás által okozott zaj a zajkibocsátási határértéket túllépi, akkor a zajforrás üzemeltetőjét intézkedési terv benyújtására kötelezi. Fontos tudni, hogy az intézkedési tervnek hosszú távú következményei lesznek. Ha a hatóság elfogadja az intézkedési tervet, a felelőség továbbra is az üzemeltetőn marad a határértékek teljesülésére, ugyanakkor hatóság megköveteli az intézkedési tervben leírtak megvalósítását. Lásd „A zajvédelmi szakértő megválasztása” fejezetet is.

Ha az üzemeltető az intézkedési tervet kijelölt határidőre nem vagy csak részben hajtja végre, illetve a zaj az intézkedések ellenére is túllépi az előírt határértéket, a környezetvédelmi hatóság teendőjét jogszabály rögzíti.

a) 1-6 dB túllépés között korlátozza,

b) 7-10 dB túllépés között felfüggeszti,

c) 10 dB túllépés felett megtiltja a tevékenységet.

 

A munkahelyi zaj csökkentése:

  A zajcsökkentés feladata a dolgozókat érő zaj korlátozása.  Leggyakoribb megoldások; a zajos gépek térbeni elkülönítése, burkolása, a dolgozók elkülönítése a zajos területtől (pl. zajcsillapított kezelő fülkében), és egyéni védőeszközök alkalmazása (zajvédő vatta, füldugó, fültok).

 

A környezeti zaj csökkentése:

   A zajcsökkentés célja, hogy a zajkibocsátó által okozott zaj, a megítélési pontban ne haladja meg a hatóság által előírt zajkibocsátási határértéket.

A zajcsökkentés mindig mérésekkel kezdődik. A környezeti zajmérés alapján állapítható meg hogy valóban van e túllépés, és vannak –e olyan szembeötlő intézkedési  lehetőségek amikkel egyszerűen betartható a határérték (pl. az éjszakai tevékenységek korlátozása, műszakrend változtatás, üzemszervezés, vagy szórakozó létesítménynél a maximális belsőtéri hangerő beállítása, a hangosító berendezések megválasztása stb.)

A következő lépés a részletes zajforrás analízis elkészítése. Ez alapján  lehet megmondani, hogy melyik berendezésnél milyen nagyságú zajcsökkentésre van szükség. A zajforrás analízis mindig tartalmaz frekvencia vizsgálatokat, mert azok birtokában lehet csak az optimális zajcsökkentési módot kiválasztani. A zajcsökkentés kivitelezését kiviteli tervek alapján lehet elvégezni. A kiviteli tervek megtakaríthatók, ha a zajcsökkentés tervezését és kivitelezését ugyanaz a cég végzi, és a megbízási szerződésében garanciát vállal a határértékek betartására. A zajcsökkentés általában több lépésben valósul meg, és akkor tekinthető befejezettnek, ha az ellenőrző mérések bizonyítják a határértékek betartását.